A természettudományos tantárgyak tananyagainak szakmai fórumokon egyeztetett, integrált szellemben történő megújítását nagyon fontosnak tartjuk, de határozottan ellenezzük az integrált természettudomány tantárgy bevezetését a közoktatás 7. évfolyamától. Egyetértünk az OKM munkacsoport tagjaival a következő alapelvekben: • A természettudományos közoktatás nagyon fontos célja „a leendő állampolgárok természettudományos műveltségének olyan alakítása, amely az így formálódó tudást mindenki számára a hétköznapokban, a társadalmi cselekvésben teszi alkalmazhatóvá”. • Az ilyen tudás elsajátítására minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, és azoknak a diákoknak is minőségi természettudományos oktatást kell biztosítani, akiket családi háttere, szociális helyzete hátráltat a megfelelő ütemű fejlődésben. Ezért fontosnak tartjuk a teljes természettudományos közoktatás: • követelményrendszerének, tananyagának és módszertanának átdolgozását, valamint • a jelenleginél lényegesen jobb anyagi és személyi feltételeinek megteremtését. Kötelességünk felhívni a figyelmet a következő tényekre is: • A természettudományok integrált oktatásának nincsenek meg a személyi feltételei. • Vannak és megfontolandóak viszont a korábbi külföldi tapasztalatok az integrált természettudomány tantárgy oktatására történő áttéréssel kapcsolatban. Svájcban egy tíz évvel ezelőtt hozott hasonló döntés nem a remélt eredményt hozta, ezért éppen a visszarendeződés van folyamatban (D. Fischer: „LCH und VSG erfreut über die Maturitätsreform”; Bildung Schweiz 10/2007; 28. old.). Az Egyesült Királyság Parlamentje Természettudomány és Technológia Bizottsága („Committee on Science and Technology”) 3. beszámolójának („Third Report”) 6.5 pontja szerint a legtöbb általános iskolai tanártól azt várják el, hogy a saját felsőoktatásban tanult tantárgyain kívül eső tananyagot tanítson. A beszámoló megállapítja, ha a tanárok maguk sem értik megfelelő mélységben a természettudományokat, a technológiát és ezek alkalmazási lehetőségeit, akkor valószínűleg nem rendelkeznek elegendő önbizalommal és szakmai biztonsággal ahhoz, hogy a természettudomány tantárgyat érdekesen és a diákokat további ismeretek megszerzésére motiválva oktassák (http://www.parliament.the-stationery-office.co.uk/pa/ld199900/ldselect/ldsctech/38/3809.htm). • Jelen fejlettségükben a különböző diszciplínák (kémia, biológia, fizika) más típusú szemléletvilágot, gondolkodásmódot, kísérleti megközelítést tükröznek és igényelnek (nem véletlen, hogy a természettudomány evolúciója így tagozódott a történelem folyamán). Bár a kapcsolódási pontok és átfedések jelentősége egyértelmű, a természettudományos oktatást nem szabad ezekből az átfedésekből kiindulva felépíteni, hanem éppen fordítva: csak a különböző tudományágak fundamentumainak megismerésével szinkronban szabad (és kell is) az átfedések irányába elmozdulni. Az integrált természettudomány-oktatás leggyengébb pontja éppen az, hogy a diák nem feltétlenül érti meg azokat az alapvető különbségeket a gondolati eszköztárakban, amelyek az egyes természettudományokat jellemzik. Enélkül pedig nem fogja megfelelően érzékelni az átjárhatóságok (kölcsönös applikációk) lényegét sem. • Az alapelvek érdemben nem foglalkoznak a tehetségek kezelésével, és mindenféle szintbeli különbségtétel ellen irányulnak, ezért minőség- és tehetségellenesek. Így nemcsak az egyének szempontjából igazságtalanok, hanem várhatóan akadályozzák az ország gazdasági fejlődését is. Ezért ebben a tekintetben is a javaslat lényegi felülvizsgálatát tartjuk indokoltnak. • Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) által felkért ad hoc bizottság elvégezte a természettudományos közoktatás helyzetének átfogó és mélyreható elemzését. E munkájuk során több mint ezer tanár, felsőoktatási és ipari szakember véleményét kérték ki. Egy ilyen széleskörű bázison elkészülő elemzés javaslatai szerintünk nem hagyhatók figyelmen kívül. A javaslatokat már e hónap folyamán társadalmi vitára bocsátják és a jelentést végleges formában 2008. november 15-ig átadják az OKNT-nek. Ezért a természettudományos közoktatás átalakítására irányuló bármely intézkedés bevezetése előtt szükségesnek tartjuk megismerni az OKNT által felkért ad hoc bizottság jelentését. • A természettudományos közoktatásnak felelősséget kell vállalni a hazai tudományos és vegyipari szakember-utánpótlás megalapozásában. Ennek érdekében nem eltiltani kell a tanulókat a természettudományos tantárgyak emelt óraszámban, nagyobb mélységben és magasabb színvonalon való tanulásától, hanem ellenkezőleg, éppen erre kell őket ösztönözni. • A természettudományok integrált oktatásának lehetősége eddig is megvolt az iskolák számára, de ezzel csak kevés oktatási intézmény élt. A kidolgozandó kerettanterv és különösen a bevezetése mellé rendelt pénzeszközök azt eredményezhetnék, hogy az oktatási intézmények tömegesen térnének át a természettudományos tantárgyak integrált oktatására, ami az általunk fentebb már részletesen elemzett negatív hatásokat vonná maga után. Állásfoglalásunk és javaslatunk • A véleményezésre kapott integrált természettudományos kerettantervvel alapjaiban nem értünk egyet, ezért kérjük, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium állítsa le ennek a szakmailag indokolatlan és megalapozatlan anyagnak a készítését, bevezetését! • A Minisztérium gondoskodjon arról, hogy ne írjanak ki pályázatot ennek alkalmazására, ne tegye pályázati feltétellé más közoktatási pályázatok elbírálásánál! • Egyidejűleg javasoljuk a Minisztériumnak, hogy az így felszabadult pénzeszközöket, az OKNT ad hoc bizottság szakmai körökben legszélesebb körű támogatottságot élvező javaslatai értelmében a természettudományos oktatás fejlesztésére fordítsa! Kérjük aláírásával támogassa állásfoglalásunkat. Magyar Kémikusok Egyesülete