Dr. Hoffmann Rózsa Oktatásért Felelős Államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tisztelt Államtitkár Asszony! Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján (http://www.ofi.hu/nat ) 2012. február 6. és március 2. között véleményezésre bocsáttatott az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szövegtervezete. Jelen állásfoglalás aláíróiként közösen kialakított, tudományosan megalapozott szakmai véleményünket, elvárásainkat és kéréseinket kívánjuk eljuttatni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságához. 1. A NAT Ember és természet műveltségi terület közműveltségi tartalmait illetően az a véleményünk, hogy a tervezetben közzétett változat struktúrája áttekinthetetlen, nem olvasható ki belőle az alap- és középfokú oktatás tartalmi minimum követelménye. Javasoljuk és elvárjuk, hogy a véglegesített változatban a terület közműveltségi tartalmai olyan rendszerbe legyenek csoportosítva, amely tükrözi a tantárgyakban megjelenő tudományterületek sajátos, letisztult fogalmi struktúráit és azok belső logikai összefüggéseit. 2. Határozott véleményünk, hogy a tervezet szerinti alaptanterv nem alkalmas arra sem, hogy megalapozza a később természettudományi, ill. műszaki pályát választók felsőfokú tanulmányait. 3. Kérjük, hogy az új NAT biztosítson a természettudományos tantárgyak modern pedagógiai szemléleten alapuló, a diákoknak a szükséges arányban aktív szerepet szánó, és változatos módszerekkel való oktatásához elegendő időkeretet. 4.Kérjük, hogy az oktatási kormányzat az ország minden egyes iskolájában teremtse meg a természettudományos tanórákon a rendszeres tanári és tanulói kísérletezés feltételeit. 5. A Nemzeti alaptanterv természettudományokat érintő része olyan mértékben ad torz képet a tudományról és hat annak értékei ellen, hogy akadályozza a Kormányzat műszaki és természettudományok iránti érdeklődést segítő, valamint az igényes tanárképzést visszaállító törekvéseit. Mindezek alapján a NAT tervezetének alapvető átdolgozását tartjuk szükségesnek. Budapest, 2012. február 28. Simonné Dr. habil. Sarkadi Livia Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke Prof. Dr. Pokol György Prof. Dr. Kürti Jenő a Magyar Kémikusok Egyesülete az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára Oktatási Bizottságának elnöke Indoklás: A fizika, a kémia és a biológia az anyag különböző szerveződési szintjeivel foglalkozik. Ennek megfelelően az egyes természettudományok több évszázados szerves fejlődésük során sajátos fogalmi rendszereket alakítottak ki. Ezeknek az alapjait képezik le hagyományosan a közoktatásbeli természettudományos tantárgyak. A diákok tudásszerkezetének fokozatos differenciálódása, a stabil és maradandó tudás megszerzése kizárólag az egyes tantárgyak alapfogalmainak és a közöttük lévő logikai összefüggéseknek a megismerésével biztosítható. Csakis ezekre épülhet az anyagi világ egységének felismerését és annak elfogadását jelentő, valódi integrált természettudományos szemlélet. Ezt a folyamatot nem lehet a talpáról a feje tetejére állítani, és az egyes tantárgyak saját alapfogalmainak oktatása helyett olyan komplex természettudományos problémákat tárgyalni, amelyekhez az adott szinten a diákok számára sem a megértésükhöz szükséges fogalmak, sem az azok közötti összefüggések nem ismertek. Az Ember és természet műveltségi terület közműveltségi tartalmainak a jelen NAT-tervezetben bemutatott szempontrendszere összemossa a fizika, a kémia és a biológia tartalmait. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy e tartalmak közé más műveltségi területek (pl. a Földünk és környezetünk) tantárgyainak közműveltségi elemei is keverednek. Ebből következően e tervezet alapján nem válik egyértelművé, hogy melyik tantárgyban pontosan mit is kell tanítani. Ez pedig éppen szembe megy a jelen oktatási irányzat többszörösen kinyilvánított szándékaival. A más-más tantárgyak keretein belül tanítandó ismeretek közötti kapcsolatokat és kereszthivatkozásokat nem a NAT közműveltségi tartalmaiban, hanem a kerettantervek szintjén kell megjeleníteni. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a jelen NAT-tervezetben más, több tantárgyat tartalmazó műveltségi területek (pl. az Ember és társadalom) sem erőltették a különböző tárgyak és modulok közműveltségi tartalmait egységes szerkezetbe. Továbbá a NAT szövegtervezet általában sem törekszik a különböző tantárgyak (pl. a történelem és a magyar irodalom) közműveltségi tartalmai közötti (egyébként még a laikusok számára is nyilvánvaló) összefüggések megjelenítésére. A természettudományos megismerés célja a természetben érvényesülő törvények felismerése, alkalmazása és a mennyiségi következtetések levonására alkalmas matematikai formába öntése. A természet törvényei nem változnak, a természettudományok gerincét alkotó megállapításokat, elméleteket a gyakorlat folyamatosan igazolja, a tudomány fejlődése során csak érvényességi határuk tisztázódik. Így a természettudományok szilárd alapját képezik annak a hihetetlen iramú műszaki-technológiai fejlődésnek, amelynek mindannyian tanúi és haszonélvezői vagyunk, s amely korábban soha nem tapasztalt felelősséget ró ránk. Ezt az üzenetet a közismereti természettudományos tantárgyak igazán hatékonyan csakis úgy közvetíthetik, ha a fiatalokat megismertetik az alapvető természettudományos törvények rendszerével, sokoldalú alkalmazásukkal, valamint az általuk kijelölt lehetőségeinkkel is. A kikristályosodott természettörvények rendszerébe vetett hitet nem célszerű önkényes és a tudomány logikájához nem illeszkedő szempontrendszerbe való csoportosítással megingatni. A természettudományok iránti érdeklődés felkeltését, a természettudományos műveltséghez és a felelős állampolgárrá, ill. a természettudományos területeken dolgozó jó szakemberré váláshoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közoktatásbeli megszerzését (magától értetődően) magunk is rendkívül fontosnak tartjuk. Hasonlóképpen lényeges az iskolai tanórákon annak bemutatása, hogy a természettudományok (és velük szoros kapcsolatban a technika) állandó fejlődése nélkül jelen civilizációnk nem lenne fenntartható. Ezért fontos, hogy ezeknek a tárgyaknak a tanítása millió szállal kötődjön a fiatalok mindennapi életéhez, és őket magukat is a tanítási-tanulási folyamat aktív szereplőjévé tegye. Ezen elvárás megvalósulásának záloga azonban az, hogy a változatos módszerek alkalmazására legyen elegendő idő és minden iskolában biztosítva legyenek a szükséges feltételek. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelen helyzetből indulva ez óriási erőfeszítéseket és hatalmas anyagi ráfordításokat is kíván. Azonban a NAT közműveltségi tartalmainak deklarációi a szükséges munkát és pénzügyi ráfordítást nem helyettesíthetik. A tanulói és tanári kísérletezés fontos módszertani szerepét tekintve nem kielégítő, ha a diákok életükben mindössze néhány alkalommal lesznek ennek részesei. Ezért az sem elegendő, ha egyszer-kétszer eltöltenek néhány órát valamely kivételesen jó felszereltségű laboratóriumban (pl. a jelenlegi, “A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” – TÁMOP-3.1.3-11/2” című és számú pályázati kiírásban foglaltak szerint). Véleményünk szerint minden iskolában, minden természettudományos tantárgy tanóráin szükség van az élményszerű tanulás lehetőségeinek folyamatos biztosítására; s ennek jegyében alapvető fontosságú, hogy a tanári demonstrációs kísérletek rendszeressége mellett a tanulók maguk is gyakran kísérletezhessenek. Ehhez a megfelelő időkereten túl biztosítani kell a minimális kockázatú kísérletezést lehetővé tévő csoportbontást, a szükséges vegyszereket, eszközöket és oktatási segédanyagokat, valamint a tanárok folyamatos és ingyenes szakmai továbbképzését.

Sponsor

Links